A miskolczi meteoritok - egy feltételezett de elveszett középkori hullás

Hunyadi Mátyás korának neves történetírója szerint 1459-ben „5 emberfej nagyságú” meteroit hullott Miskolc mellett.

A meteorit ráadásul benne van a Meteoritical Bulletinben is, mint magyar de kétséges eredetű, sorsú meteorit,  melyet a katalógus  „doubtful” státuszúnak jelöl. Ami igaz is, hiszen ha volt is meteorit hullás akkor, a példányok sorsa ismeretlen számunkra. A Miskolcz meteorit MetBull linkje itt.

Azért lenne fontos ha igazolt és meglévő példányos hullásról lenne szó, mert ha igaz az évszám és a lehullott mennyiség (5 db emberfej nagyságú meteorit, az minimum 80-100 kg) akkor ez lenne a világ első szemtanús hullású azaz dokumentált meteoritja. De ne szaladjunk ennyire előre, mert a történet mint az lenni szokott még az évszámok tekintetében sem egyezik.

T. Szabó Tímea múzeológus 2003-ban szakcikket jelentetett meg kutatásairól e témában, most ebből veszek át részeket:

„Itt, egy állítólagos Bonfín nevű szerzőre hivatkozva 5 emberfej nagyságú kőről beszélnek, amelyek Miskolcon illetve a szomszédos Diósgyőrben hullottak, 1459-ben. Az évszámra és a forrásként megjelölt szerző nevére pillantva, akár Hunyadi Mátyás korának neves történetírója is eszünkbe juthatna. Azonban, betűre azonos nevű forrással, s az események hasonló leírásával, csak egy évszázaddal későbbi keltezéssel találkozhatunk több további szerzőnél is, különböző feljegyzésekben, iratokban. így meg kell említeni dr. Pékár Károly közlését. Ebben a szerző a szepesi evangélikus egyház dokumentumait veszi számba, amelyek között egy emlékezetes természeti esemény is felsorolásra kerül. Az évkönyvek szerint 1559-ben Miskolcon 5 emberfej nagyságú kő hullását észlelték.

A körülmények leírása pontosan megegyezik az előzővel, csupán az évszám több kereken egy évszázaddal. Ezt a dátumot erősíti meg munkájában a 19. század végének illetve a 20. század elejének nagy magyar mineralógusa, Szabó József is. Ő szintén Bonfinra hivatkozik, s szintén 1559-et jelöli meg a hullás dátumának. Ettől eltérő, de ehhez nagyon közeli dátum szerepel a további forrásokban is. Ez pedig 1560 volt. Istvánffy Miklós  1622-ben, Kölnben megjelent történeti munkájában  5 kő becsapódásáról és az azt követő légköri változásokról ír. Az eddigi hivatkozások közül ez szól először a kövek, meteoritok későbbi sorsáról. Ezek szerint, állítólag az öt darabból négyet Bécsbe vittek, míg egy Diósgyőrben maradt.  Az elszállított, elajándékozott, elvitt meteoritok későbbi sorsáról nem rendelkezünk hiteles forrással. Ezért is fordulhat elő, hogy az illusztrációban bemutatott kereső lapon a miskolci, diósgyőri meteoritot, mint nem bizonyított (doubtful A Meteoritical Bulletinben – Kereszty Zsolt megj.) hullású (evidence is not conclusive) meteoritot jelölik.

 Érdekes megemlíteni, hogy Chladni 1819-ben kiadott meteoritgyűjteményében sem szerepelnek a kövek, bár a becsapódás ténye - 1559-es dátummal -regisztrálva van. Ugyanezt az évszámot jelöli meg Hey, 1966-ban kiadott londoni meteoritkatalógusában is. Istvánffyhoz hasonlóan Szent-Iványi Márton is hasonló időre teszi a hullás idejét, 1699-ben kiadott, szintén Magyarország történetével foglalkozó munkájában.  Ő napra pontosan 1560. május 10-edikét adja meg a becsapódás dátumának. Helyszínként pedig egy Mosócz nevű települést jelöl meg, ami nagy valószínűséggel egy téves névváltozata Miskolcnak.

 Az 1560-as dátum megerősítését találjuk Szendrei János Miskolc monográfiájában is. Ő egykori városi évkönyvekre hivatkozik. Ezek a következőt írják: „1560-ban emberfőnyi nagyságú kövek (meteor) hullottak alá az égből, melyek nemcsak az embereket, de sőt a házakat is elpusztították." Itt találjuk nyomát először arra való utalásnak, hogy valamiféle kár érhette akár az emberi életet, akár pedig az épületeket. További, pontosabb, számszerű adatokat azonban itt sem jelöl a szerző. Valószínűleg azonban nagy pusztítást végezhettek a meteoritok, mivel Szendrei a várost ért hatalmas természeti csapások tárgykörében említi az esetet.

Az eddigi adatok összegzéseként elmondható, hogy a különböző szerzőknél, hivatkozásoknál, lexikoni szócikkeknél három különböző adat jelent meg a meteorithullás idejére. Ezek 1459, 1559 és 1560. A szerzők valamennyi évszámnál hiteles forrásokra hivatkoznak. Úgy mint évkönyvek, városkönyvek, történeti munkák, egyházi dokumentumok. Mivel nem három különböző hullásról van szó, ezért valamely adatok téves feltételezéseken alapulnak, illetve elírásról van szó. Ezt az is megerősíti, hogy több esetben a különböző évszámoknál az események, történések leírása ugyanaz vagy rendkívül hasonlatos.

A később megtalált szakirodalmi hivatkozások tovább erősítették a meglévő ellentmondásokat. Két másik, a 19. század végéről származó publikáció is foglalkozik a miskolci meteoritokkal. Az egyik dr. Török József munkája. Két részből álló tanulmányában részletesen foglalkozik az egykori magyar birodalom területén lehullt meteoritokkal. Itt emlékezik meg néhány mondatban a miskolci, pontosabban a diósgyőri hullásról. Ő is a Bonfin hivatkozást említi, 1559-es dátummal. Megjegyezvén, hogy ha nem tűntek volna el darabjai nyomtalanul, akkor ez lett volna a második legrégebbi, dokumentált meteorithullás az ensisheimi meteoritkő földet érése óta.

A másik fellelt tanulmány szerzője Szterényi Hugó.  Ő a meteoritok történetével, típusaival, meghatározásukkal foglalkozó cikkében  szintén említi a miskolci becsapódást. Ő azonban ismét azok táborát növeli, akik 1459-re teszik a nevezetes eseményt. Mondandóját megerősíti azzal a kijelentéssel, miszerint ha megmaradtak volna épségben e kövek, hazánké lett volna a dicsőség világviszonylatban.

Újabb két forrás, de a kérdés még mindig megválaszolatlan maradt. Mindegyik szerző mindhárom oldalon határozottan képviseli álláspontját, s folyamatosan felmerül egy Bonfin nevű történetíró neve, hivatkozásul az eseményekre.

Ki volt ez a Bonfin? Fontos volna tisztázni Bonfin személyazonosságát. Ki volt? Mikor működött? Milyen történeti munkái jelentek meg? Van-e valami kapcsolat közte és Bonfini, Hunyadi Mátyás híres történetírója között? Kutatásom egy részében megpróbáltam Bonfinről, koráról, személyéről különböző adatokat beszerezni. Sem egyéni ismereteim, sem irodalmi kutatásaim, sem múzeumunk történészeivel folytatott beszélgetéseim nem tártak fel használható adatokat e témában. Bonfin nevű történetíróról, krónikásról senki nem tudott, senkinek nem voltak ismeretei. Mindenhol csak Bonfininek, Hunyadi Mátyás udvari krónikásának a neve szerepelt. Ezek ismeretében megint felvetődik az évszámok helyességének, valósságának kérdése, melyik a hiteles évszám? Valóban Mátyás történetírója az adatok forrása? Ezáltal az 1459-es adatot fogadjuk el hitelesnek? Több szerző jelöli meg személyét hiteles forrásként.

Az is érdekes kérdés, hogy a később, de időben közel egykor élt szerzők miért képviselnek különböző álláspontokat a kérdésben? Valószínűleg nem egyszerű számjegyelírásról van szó, mivel álláspontjukat pro és kontra határozottan kifejtik, megerősítik.

Kutatásaim során eljutottam a diósgyőri plébánia hivatalba is, ahol azt a felvilágosítást kaptam, miszerint nem őriznek feljegyzéseket, iratokat a diósgyőri meteoritokról, de magáról a hullás esetleges tényéről sem.” 

Eddig az idézet T. Szabó Timeától. Utolsó mondatához csak annyit, ez természetesen ennyi idő távlatából nem csodálkoztató.

Ide tenném az említett Török féle idézetet is:

Dr. Török József A Magyar Birodalom meteoritjei I-II. Természettudományi közlöny 1882:

„A meteoritek történelmének legkimagaslóbb mozzanatait ezekben feltüntetvén, még csak azt kívánom felemlíteni, mint Magyarországra vonatkozó becses adatot, hogy Bonfin és más krónikások feljegyzései szerint 1559-ben Miskolczon 5 darab, emberfejnagyságú meteorkő esett le, melyek azonban, fájdalom, nyomtalanúl elvesztek, mi annál sajnosabb, mert az új korban az ensisheimi meteorkő után ez volna a  2. legrégibb meteorit, melynek esésideje történelmileg van feljegyezve.”

Örvendetes lenne ha ránk maradt volna akárcsak egy példány is, egyrészt azért mert hihetetlen régi és a leírások szerint jelentős hullásról lehet szó, másrészt a világhíres ensisheimi hullás után - ha csak az 1559-es évszám is a helyes - ez lenne a 2. szemtanús hullás a világon. De hát a történelmet nem feltételes módban írják, sajnos.

T. Szabo Timea részletes és kimerítő cikke itt megnézhető  Történeti és muzeológiai adatok a Miskolci és a Kisgyőri meteoritokról - T Szabó Timea 2003 (köszönjük a szerzőnek).

Ifj. Bartha Lajos kutatásai szerint valójában két különálló hullás történt:

idézem őt: "1558. július 6-án Keresztesmező. 3 db hullott, még a súlyukat is tudjuk, de sajnos nem maradtak fenn. (Keresztesmező akkor kettő is volt Magyarországon, az egyik Miskolctól 15 km.-re, talán ezért lett ez Miskolc. 1560. nyara. 5 darab kö hullott "Miskolc városa körüli zápor idején", ebből egyiket a diósgyűri várba vittek, a többit elküldték Bécsbe a királynak. (Próbáltam nyomára bukkanni, de nincsen meg.) A két egymást követő meteorit hullást úgy látszik később egybe olvasztották, és a két évszám középértéket vették (ezt a hibát harminc éve magam is elkövettem), de egy kis filológiai nyomozással bizonyossá vált, hogy két külön hullásról van szó."

Ha valakinek esetleg van további információja ezen meteoritok hullásáról, akár helybeli és tud bővebbet kérem keressen itt.