150 éve hullott a Knyahinya (Csillagfalva) meteoritunk

Az 1866. június 9.-i verőfényes délutáni napon Ung és Zemplén vármegyék lakosai (ma Ukrajna) menydörgésszerű hanggal járó nagyon fényes meteor jelenséget láttak, ami nevezetes meteorithullást produkált. A jelenségről korabeli rézmetszet és festmény is készült.

A knyahinyai tűzgömb (Haidinger, 1866, Bécs)

 

A légkörbe bejutó test eredetileg tonnányi tömege ~4 x 7 km-es területen szóródott szét az akkori Knyahinya, Sztricsava Újsztuzsica, Zboj falvak határaiban. Helyi lakosok 1200 db-nál is több lehullott darabot gyűjtöttek össze, amivel a knyahinyai meteorithullás bekerült a világ első 10 legnagyobb darabszámú (nem össztömegű!) meteorithullásai közé. A megtalált fő tömeg (Main Mass) ugyan több darabra törött, de összeillesztett darabjai így is 286,3 kg-t tesznek ki, ami az akkoriban hullott kondritok közül a világ legnagyobbjának számított. Ma a bécsi Természettudományi Múzeum legnagyobb kondritja. A következő nagyobb darabok: 46 kg (Budapest, 1956-ban elpusztult), 13,9 kg (London NHM), 11,98 (Budapest, ELTE), 8,45 kg (Párizs, MHM), stb és a fő tömeg összesen fél tonnánál is nagyobb ismert össztömegre adódik (TKW). A meteorit a kor "sztárja" volt, ezért a múzeumok, gyűjtők a helyiektől és ungvári kereskedőktől gyorsan megvásárolták az elérhető példányokat.

Hazánkban Dr. Török József egyetemi tanár 1867. január 31.-én mutatta be a meteoritot az MTA ünnepélyes ülésén, szintén ő készített szemléletes szórásmező térképet is. Később hazai és külföldi kutatók is szívesen vizsgálták a meteoritot.

A meteorit részletes elemzése megmutatta, hogy az egy ritka típusú L/LL5 kőmeteorit azaz kondrit. Ez azt jelenti, hogy mind a közepes mind az alacsony FeNi tartalmú elegyrészek jelen vannak anyagában. Petrológiai osztálya 5, tehát egy erősen átmelegedett ősi kiségitestben állt össze, melynek során a termikus átalakulás kb. 400-600 C fok között ment végbe. Vágott szeletén jól megfigyelhető az egyenletesen eloszló apró elemi FeNi csillogó szemcséi. A meteorit ezek mellett főleg olivint, krómitot, troilitet (FeNi-szulfid), plagioklászt tartalmaz, mint a kondritok általában. Anyaga részben újrakristályosodott, emellett mátrixában (=a kondrumokon kívül minden rész) anomálisan kicsi a vastartalom. Érdekes, hogy a xenon tartalma miatt a 3-4-es petrológiai osztályba is sorolható. Ne, Ar, Kr tartalma szintén anomálisan nagyobb, mint amit a hasonló 5-s petrológiai osztályú kondritokban mértek.

Szülő égitestjéből való kiszakadásának kora 35.6-38 millió év. Sokkoltsági foka S4-es, tehát a meteorit anyaga a közepesnél nagyobb mértékben sokkolódott.

A meteoritot kézben tartva elsőre feltűnik ébenfekete, félmatt, néhol csillogó olvadási kérge. A frissen hullott kondritok általában mattabb, érdesebb kéreggel rendelkeznek, de a Knyahinya inkább a HED (Vesta) meteoritokhoz hasonló csillogó olvadási kérget produkált. Belseje világosszürke színű, néhol breccsás jellegű.

A Knyahinya meteorit 286,3 kg-s fő tömege Bécsben (VNHM)

Érdekesség, hogy a hullás korabeli hírneve miatt Knyahinyát később Csillagfalvára keresztelték. Bár a falu ma Ukrajnához tartozik, mégis a hazai meteoritika a Knyahinyát, mint történelmi értékű Kárpát-medencei hullást tartja nyílván.

Szakemberek, magángyűjtők a hullás darabszáma és a meteorit egyedisége miatt, a meteorit-gyűjtemények legféltettebb, legszebb darabjai között tartják számon. Ezen összefoglalóval emlékeztünk a 150 éve történt nevezetes eseményre.