A Procyon (α CMi) spekruma

Kategóriák

Leírás

információk az objektumról

Procyon (ejtsd: proküon) (α Canis Minoris), a Kis Kutya csillagkép legfényesebb csillaga. Szabad szemmel egyetlen csillagnak látszik, ami az égbolt nyolcadik legfényesebb csillaga, látszó fényessége 0,37 magnitúdó. Valójában kettőscsillag, egyik tagja, a Procyon A egy fősorozatbeli fehér csillag, F5 IV-5 színképű, a másik pedig, a Procyon B egy DA színképű, halvány fehér törpe.

A kettőscsillag nagy látszó fényességének a hozzánk való közelsége az oka. A távolsága csak 3,5 parszek, azaz 11,41 fényév, vagyis a hozzánk legközelebbi csillagok közé tartozik. A téli égboltunk három legfényesebb csillagának, a Téli Háromszögnek az egyik tagja, a Szíriusz és a Betelgeuse mellett (a Szíriusz nála ötször fényesebb).


A kép készítésének körülményei

A csillag spektrumát az ASI1600MM Pro kamerával vettem fel, a chipet 0 C fokra hűtöttem. A Dados spektrográfban az első rendű spektrum eleje épp ráfér a nullad rendű képpel (maga a csillag) a chip felületére. Ez ugye azért fontos, mert így egyszerűbb a hullámhossz kalibráció. Amikor ezek a technikai felvételek elkészültek, a spektrográf mikrométer-csavarjával az első rendű spektrumot az érzékelő chip közepére helyzetem, ügyelve, hogy az jól láthatóan a középső résben maradjon. Elkészítettem 5 db dark felvételt, amit a SharpCap Pro szoftver átlagolt, majd Master Dark-ként levonta azt az egyes képekből azok elkészülte után, mentés előtt.

Összesen 15 db 500 msec-os képet készítettem és mentettem 16 bites fits formátumban. A stackelést Maxim DL-ben szoftverben végeztem, az összeadott képet 16 bitesként mentettem. A spektrum kalibrációját és intenzitás görbéjét a francia (ingyenesen letölthető) VisualSPec spektrum analizáló szoftverben készítettem el, csakúgy mint a hullámhossz kalibrációt. A VisualSpec egyik hasznos funkciója, hogy az eredeti spektrum görbét nem csak egy 1 pixel szélességű vonallal metszi el, hanem egy beállítható értékű pixel széles sávot állíthatunk be neki, ami vertikálisan átlagolja a sávban lévő értékeket. Ez megszünteti a spektrum görbe egymás melletti értékeinek "tüskésségét" és simább lefutású spektrum görbét eredményez, a végeredmény kezelhetőbb és szebb lesz, ha persze beszélhetünk szépségről egy spektrum görbe esetén.

A végleges képeket Photoshop-ban szerkesztettem össze egységes ábrává. Az egyes molekula elnyelési (abszorpciós) vonalakat a egyrészt a már korábban készült és interneten elérhető Vénusz spektrumok alapján azonosítottam (credit to Raymond Kneip), másrészt a hullámhossz kalibrációval ezt megerősítettem magam számára. Most instrumentális (műszer-) érzékenység  és fluxus kalibrációt nem végeztem.

Eredmény: azonosíthatók (?) a hidrogén Balmer sorozatának - Hα, Hβ, Hδ, Hγ, Hε - egyes vonalai közöl néhány, ezenkívül a földi atmoszferikus O2.

Technikai adatok

Műszer

Celestron14 356 mm f/11 EdgeHD tubus

Kamera

ASI 1600MM Pro cooled

Szűrő

Nincs szűrő

Mechanika

Fornax 152 német mechanika + FS2 vezérlés

Vezetés

Nincs autoguide-ing.

Expozíciós adatok

500 msec

Hely

Corona Borealis Csillagvizsgáló, Győr

Dátum

2020.04.09.

Átlátszóság

4/10

Seeing

6/10

Feldolgozás

A felvételt a Baader Dados rés-spektrográffal készítettem, több spektrum összeadásával.

Spektrográf

Baader Dados résspektrográf