Bemutatkozás

A Corona Borealis magán-csillagvizsgáló 2002-es alapításakor a nyári éjszakai égbolt kivételesen szép, felül nyitott korona alakú csillagképéről kapta a nevét, melynek jelentése magyarul: Északi Korona. A Herkules és Bootes csillagképek közötti 7 fő csillagból álló Corona Borealis-t a görög didaktikus költő, Aratus említi először a kr.e. 3. században írt „Phenomena” című munkájában. A görög mondavilág szerint Ariadné koronáját jelképezi, ugyanis Dionüszosz egy koronát dobott fel az égre, hogy meggyőzze Ariadnét az isteni mivoltáról. A csejen indiánok ’Camp Circle”-t, azaz kör alakú tábort látnak benne, a magyar mondavilágban Mária koszorújaként ismerjük, a kép is ezt az elképzelt koszorút mutatja. Déli égbolton lévő párja a Corona Australis (Déli Korona) csillakép, mely Magyarországról nem látható.

Az éjszakai csillagos égbolt az emberiség egyik legnagyobb kincse, úgy gondoljuk sokat tudunk róla, de valójában alig ismerjük. A Világegyetem méretei, végtelensége, kiismerhetetlensége, hatalmas energiái, titokzatos szépsége és benne kialakult élet különlegessége semmihez nem hasonlítható. Így van ezzel az átlagember és így van vele az azt kutató amatőr- és szakcsillagász is. Mégis az Univerzum megismerésének évezredes vágya, az ismeretlen utáni kutatás az ami megkülönbözteti az esztétikus, olykor ámulatba ejtő asztrofotók készítőjét a kíváncsi kutatótól. A kettő nem zárja ki egymást, sőt talán kívánatos is ha ezen kettőség egyszerre jelenik meg a csillagászatban, mint kedvtelési tevékenységben és a szakmai munkában. Éppen ezért

a Corona Borealis csillagvizsgáló (CBO) célja:

• az igényes műszeres csillagászati megfigyelések, tudományos mérések végzése,
• korszerű nagy fénygyűjtő képességű távcsövekkel, érzékeny műszerekkel,
• és az eredmények közreadása, bemutatása lehetőleg közérthető, ízléses, esztétikus formában.

Műszeres csillagászat a CBO-ban

A csillagvizsgálóban folyó csillagászati megfigyelő munka szerteágazó. A 36 cm átmérőjű C14 EdgeHD főműszerrel és a 20 cm-es GPU illetve 13 cm-es TMB LZOS fluorit triplet-APO refraktorral és ASI kamerákkal, speciális szűrőkkel a naprendszer fényesebb égitestjei, a bolygók, Hold jelentik a folyamatos megfigyelni és rögzíteni valót. A főműszert emellett spektroszkópiára is használom pl. Moravian G2-8300 CCD kamerával. A Nap megfigyelése egy 15,2 cm-es Lunt double stacked hidrogén-alfa fényre érzékeny naptávcsővel és kamerákkal történik. A távcsöveket a már jól bevált Fornax 152-es nagymechanika és FS2 kontroller mozgatja, lokális vagy távvezérlési lehetőséggel (utóbbi ASCOM alatt, Maxim DL Pro). A CBO nem túl kedvező, fényszennyezett égboltja hosszú expozíciós idejű keskeny sávú (H-alfa, OIII, SII, stb) asztrofotók készítését teszi lehetővé módosított, érzékenyített DSLR fényképezőgéppel vagy hűtött csillagászati célú CCD kamerával. Itt történik a különböző fogyatkozások, átvonulások megfigyelése is. A fényesebb égi objektumok végleges képfeldolgozásához főként a SharpCap, Firecapture, Autostakkert, Registax, Photoshop szoftvereket használom. Az asztroklíma Győrben – csakúgy mint Magyarországon – nem optimális, a felhős égbolt, a nagy szél és az átlagos seeing miatt egy évben átlag 100-150 éjszaka használható ki észlelésre. A modern városi ember a normál napi családi és feladat leterheltsége mellett egy évben jó ha 50-100 éjszakát ki tud használni ebből, a CBO esetében is kb. ez a reális szám. A különösen nyugodt, szinte álló levegőjű azaz seeing-ű (S kb. 1-1,5”) éjszakákat pedig szinte kötelező kihasználni, különösen a részletes bolygó képek készítése miatt, mely amúgy is a CBO kiemelt témái közé tartozik.

Aktuális távcsövek és műszerek:

Egy régebbi távcső és műszer variáció:

Távol a fényszennyezéstől

Mindemellett a havonta rendelkezésre álló Hold és felhő mentes éjszakákon - különösen a tavaszi, őszi fotós szezonban – nyílik lehetőség asztrofotós célú kitelepülésre főleg a bevált, Győr környéki fényszennyezésmentes helyszínekre. Több ilyen helyszínt is használok, mindegyikük 21-21,4 mért SQM értékű és kb. félóra autóútra található. Minden esetben AZEQ-6 Pro Goto „hypertuned” mechanikát viszek, Power Splitter-7 tápelosztóval, 80 Ah-s munka-akkumulátorral. Az automata csillagkövetés vagy a jól bevált MGenII (újabban 3) + Evoguider vezetőtávcső vagy Eagle Core támogatott off-axis guider + Lodestar X2 CCD kamera. A legtöbbször használt kitelepülő távcsövek: 250/1000 Lacerta foto-Newton vagy 200/800 SW foto-Newton GPU korrektorral, vagy 100/400 SW Espirit fluorit triplet-APO + Riccardi korrektor. A képrögzítő általában módosított Canon80D DSLR kamera. Amennyiben az időjárás és a sötét fényviszonyok lehetővé teszik optimális esteben 3-5 óra expozíciós idő is összejön egy éjszaka. Az elkészült képeket főként a DSS, Nebulosity, Pixinsight, Photoshop szoftverek segítségével dolgozom ki. A fotós célpontok itt a látványos, színes, érdekes csillag és gázködök, galaxisok esetleg fényesebb üstökösök, ezen felvételeknél inkább a téma látványos, egyedi bemutatása, olykor már a művészies, de a valóságon alapuló képkomponálás a meghatározó.

Meteorrajok képrögzítése Manfrotto állványra szerelt, Fornax LightTrackII mechanikával és Canon 7D MarkII DSLR kamerával nagy látószögű objektívekkel történik.

A CBO fontos tevékenysége a hazánk légterébe beszáguldó és esetleg meteoritot eredményező nagy fényerejű és energiájú tűzgömbök, bolidák pályájának videós rögzítése a későbbi tudományos pálya és hullási zóna számítás miatt. Ehhez egy amerikai gyártmányú 8 kamerával dolgozó 24 órás nappali&éjszakai ún. Allsky6 típusú búra alatti, kamera csokrot használok, melynek dedikált számítógépe nemcsak rögzíti a jelenséget, hanem a pontos időadatokkal ellátott azonnali pozíció kimérést is végez.

Mint minden csillagvizsgáló életében így a CBO-nál is a műszerek fejlesztése, cseréje optimális esetben követi az aktuális csillagászati műszer trendeket az anyagi lehetőségek függvényében, ezért a fenti műszertechnikai összetétel változhat.

Meteoritok

Másik kedvelt, közel 20 éve komolyan űzött témám a meteoritokkal, azaz a Világűrből érkező és a felszínre hullott kőzetekkel kapcsolatos. Ezen tevékenységet nem kimondottan a CBO keretein belül, de ahhoz kapcsolódóan végzem. Aktívan részt veszek a hazai és nemzetközi tudományos meteoritikai közéletben, kutatásokban, folyamatosan publikálok, kutatok, több mint 20 saját klasszifikálású meteoritot adtam a tudomány számára. Jelentős, megfelelően tárolt és őrzött meteorit, impaktit gyűjteményem mellett, európai szinten is jegyzett több száz darabos, kutatási célú meteorit vékonycsiszolat gyűjteménynem szolgálja az élvonalbeli hazai és nemzetközi kutatásokat. Saját fejlesztésű és professzionális meteorit preparáló, vágó, csiszoló és csiszolat készítő (0,25 mikronig) eszközeim, gépeim és laborom, többféle speciális mikroszkóp, CCD kamerák segítik a mélyebb szakmai együttműködést, vizsgálatokat. Számos terepi kereső, gyűjtő és egyéb szakmai expedíciót szerveztem, meteorit azonosítással foglalkozom, mint szakértő, kulcs szerepem volt a 2002-es haza Csátalja H4 kondrit és a 2016-os Kölked H5 kondrit azonosításában. Rendszeresen tartok meteoritikai témájú előadásokat, szakcikkeket írok, aktívan látogatom a hazai és külföldi konferenciákat, kiállításokat (USA, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, stb). Első hazai tagja vagyok a világ legjelentősebb gyűjtői szervezetének az amerikai IMCA-nak, tag vagyok emellett a patinás Meteoritical Society-nél illetve a hazai meteoritikai kutatásokban nagy szerepet játszó MTA Geonómiai és Planetológiai Albizottságnál. Külsősként ingyenes kutatási anyaggal támogatom az ELKH Asztrofizikai és Geokémiai Laboratóriumát. Alapító tagja és elnöke vagyok az egyetlen hazai meteoritikai szervezetnek a Magyar Meteoritokai Társaságnak. További részleteket, cikkeket a meteoritok menüpontra kattintva talál.

A felgyülemlett tapasztalatot és tudást számos csillagászati, meteoritikai szakcikkben, ismeretterjesztő és tudományos előadásokban adom közre, ahogy munkám mellett a szabadidőm engedi.

A CBO műszereit a Műszerpark menüpontban, a régi és új szak cikkeket a csillagászat menüpontban találjuk. Az aktuális, új megfigyeléseket pedig a Hírek és a Galéria menüpont tartalmazza. A CBO tevékenysége iránt érdeklődőknek javaslom, hogy rendszeres időközönként keressék fel a csillagvizsgáló weblapját az újdonságokért. Konkrét kérés, érdeklődés, előadás kérése, meteorit és/vagy csillagászati szakértés ügyében kérem használja a Kapcsolat menüpontot.

Tiszta, sötét égboltot és kellemes weblap olvasást kíván:

Kereszty Zsolt
a CBO tulajdonosa, alapítója

Az obszervatórium története – 4 évtized a csillagok vonzásában

A csillagászat tudományával a miskolci Uránia Csillagvizsgálóban, a legendás Dr Szabó Gyula ismertetett meg az 1980-as évek elején. Az Apolló holdraszállás évében született hatodikos kis általános iskolást egy életre rabul ejtették az ott látottak, hallottak, az Univerzum, a Naprendszer és a csillagászat. Az „urániás” csillagászati szakkör olykor egyetemi szintű előadásai jó elméleti alapot adtak a vizuális, majd később fotografikus megfigyeléseimhez, nem beszélve az ott köttetett életre szóló barátságokról. Ma is azt gondolom, hogy az éjszakai csillagászati megfigyelések, mérések, égbolt fotók, csak a megfelelő elméleti tudás birtokában értelmezhetők és lehetnek a tudomány számára is értékes megfigyelések. Tudásunkat ezért egy egész életen át tartó tanulással kell karban tartani, igaz ez a csillagászatra és meteoritikára is.

Visszatekintve a kezdeti időkre, a 80-as évek főként tanulással, vizuális és még az akkoriban szokásos filmre, diára történő fotografikus észlelésekkel telt leginkább a Bükk-hegység magasabb részein és szervezett csillagászati táborokban. És igen, 1986-ban vártuk, kerestük, láttuk és fotóztuk a legendás Halley üstököst is. Később aztán a csillagászati szakköröket mi magunk tartottuk, vizsgáztunk szakkörvezetőként a budapesti Uránia csillagvizsgálóban, majd néhányan megalapítottuk a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportját és jártunk a Bükkbe, pl. Szentlélekre fotózni, észlelni. Ez az az időszak volt, mikor még magunk hívtuk elő és nagyítottuk fotólaborban az olykor 1-2 órás expozíciót tartalmazó érzékeny filmeket, később az. ún hiperszenzibilizált diákat.

A még mindig hőskornak számító 90-es években a rendelkezésemre álló távcsöves műszerpark, már a korszerűbb CCD kamerás műszeres méréseknek kedvezett, így az elsők között használhattam hűtött, speciálisan csillagászati célú CCD képrögzítő kamerát (StarlightXpress MX516) az országban. Időközben Győrbe költözve, az amerikai LX200-as távcsőrendszer különböző változatait szupernóva keresésre és azok BVRI szűrős fotometrálására használtam, a kimért távoli objektumok száma sok tucatnyi, a mérések az AAVSO és az MCSE szakmai szervezeteihez is eljutottak. A munka egyik érdekes hozadéka az NGC2841 galaxisban feltűnt 1999by jelű szupernóva Berkó Ernő barátom független felfedezésének megerősítő felvétel készítése volt. Illetve az 2008D szupernóva esetén is csupán órákkal csúsztam le a független felfedező címről. Rendszeres látogatója, előadója voltam az akkori bajai CCD-s találkozónak a hírneves BANACAT-nak, számos szakmai előadást tartottam és cikket írtam észlelési tapasztalataimról, azaz részese voltam a hazai és külföldi észlelők pezsgő, izgalmas világának.

Mint minden amatőr-csillagásznak így nekem és régóta áhított vágyam volt egy saját, klasszikus csillagászati kupola, alatta egy ütőképes távcsővel és detektáló eszközzel. Az álmot terv, majd tett követte igy 2002-ben saját terveim alapján a kivitelező szakcégem elkészítette az első 3,5 m átmérőjű és Corona Borealisra keresztelt magán-csillagvizsgálómat Győrújbaráton. Azóta számos csillagászati célú kupolát szakértettem, terveztem és építettem meg egyetemek, intézetek és csillagászati látogatóközpontok és magánszemélyek számára. A dolog végül sikeresen kinőtte magát, ugyanis cégünk az Astrotech Kft. a legnagyobb ilyen csillagászati műszerfejlesztő és rendszer-integrátor technológiai vállalkozássá nőtt a régióban.

Akkoriban a falusi égbolt még kevésbé volt fényszennyezett, így nem csoda, hogy a 2 órás integrációs idejű, CCD kamerával és az új 14” majd 16” LX200 ACF optikával elérhető határfényességet +23-24 mg körül mértem. Időközben az amerikai AAVSO és a Curry Foundation segítségével már egy új SBIG ST-7 majd saját ST8 CCD kamerával észleltem tovább, ami új és sikeres megfigyelési területeket nyitott számomra.

Ezen műszerekhez több ún. hazai „elsőség” is köthető, így például:

1. Első hazai amatőr-csillagász és egyben 2. hazai gammafelvillanás utófénylésének detektálása GRB030329 és Johnson-Cousins BVR sávokban fotometria, 2003-ban. Majd a GRB041006 utánfénylés 2004-ben. link: http://simbad.u-strasbg.fr/simbad/sim-ref?bibcode=2003IBVS.5415....1P
2. Első hazai exobolygó megfigyelés. 2004-ben a TRES-1 nevű fedési exobolygó átvonulását rögzítettem. Ez az első exobolygó tranzit megfigyelés Magyarországon, melyet később több sikeres követett.link: http://articles.adsabs.harvard.edu//full/2005JAVSO..34...17P/0000018.000.html
3. Első hazai extragalaktikus nóva detektálása a Messier 110 galaxisban, 2002 október., majd később továbbiak.
4. Első hazai adaptív optikai csillagászati megfigyelések, AO-7 majd AO-8 eszközökkel
5. Elsők közötti részletesebb UV és Ir hamisszínes hazai színes felvételek a Vénusz bolygóról (2020).

A megfigyelések kiterjedtek olyan egzotikus égi objektumok fotometriájára (fényességmérés) mint a kvazárok, blazárok, törpe nóvák, stb. Emellett, akkoriban kevésbé favorit naprendszerbeli célpontok, ún. alulészlelt égitestek is sorra kerültek, azaz kisbolygók, az Uránusz, Neptunusz és ezek holdjai, Plutó, üstökösök illetve ezek fotometriája

Másik különlegesnek és Magyarországon úttörőnek számító megfigyelési területem a csillagászati CCD spektroszkópia (színkép leképezés és elemzés). A 2000-es évek elején ezt a CCD szűrőváltójába helyezett kisebb felbontást biztosító ún. optikai transzmissziós ráccsal, később professzionálisabb és nagyobb felbontást lehetővé tevő reflexiós ráccsal végeztem. Napjainkban pedig professzionális, spektrállámpás, hangolható, 3 réses és dupla rácsos Baader DADOS spektrográffal dolgozom. Ezen spektrográfokhoz szintén több hazai amatőr-csillagászati „elsőség” köthető (első Uránusz, Neptunusz, Titán hold, szupernóva, nóva, blazár stb. spektrumok). Az új technikával CCD kamerával és/vagy DSLR fényképezőgéppel kb. 10-12 mg-s objektumok elsőrendű spektruma még rögzíthető. Jól azonosíthatók a hidrogén Balmer-sorozatának vonalai, a jelentősebb emissziók, elnyelési sávok, de akár fényesebb galaxisok vöröseltolódása is.

Egyes csillagászati jelenségek sajnos nem láthatók Magyarország területéről, ezért ha észlelni szeretnénk azokat bizony műszereinkkel el kell utazni a sokszor távoli földrajzi helyszínekre. Ezek a szinte egész életre élményt, emléket adó csillagászati, meteoritikai terepi expedíciók. A teljesség igénye nélkül most felsorolok néhányat, melyen volt szerencsém részt venni:

• 1990 Finnország teljes napfogyatkozás expedíció, közös szervezés, 6 fő
• 1998- több, déli égbolt alatti expedíció, privát szervezés
• 1999 Horvátország expedíció a Nagy Leonida Meteorzápor megfigyelésére, spontán szervezés, 3 fő
• 1999 Magyarország, Paks-Szatymaz teljes napfogyatkozás megfigyelése
• 2003 Dél-Afrika, Zöld Kalahári, első magyar asztrofotós expedíció a térségbe, közös szervezés, 5 fő
• 2006 Törökország teljes napfogyatkozás expedíció, expedíció vezető, több mint 100 fő
• 2008 Kína teljes napfogyatkozás expedíció, expedíció-vezető, több mint 100 fő
• 2010- több terepi meteorit expedíció, német Ries, Steinheim meteorit kráterek, Horvátország, Szlovákia
• 2010- a legfontosabb európai meteorit kiállítások, konferenciák látogatása, Ensisheim, London, München, stb
• 2019 USA, szakmai meteoritikai expedíció, Barringer (Meteor)-kráter, Houston LPSCI konferencia, NASA, ASU
• 2019 meteoritkereső expedíció - Horvátország (Hraschina emlékmű meglátogatásával)
• 2020 meteoritkereső expedíció - Szlovénia
• 2023 meteoritkereső expedíció - Franciaország, Saint-Pierre-le-Viger, előrejelzett hullás (Sárneczky Krisztián felfedezése)
• 2024 meteoritkereső expedíció - Németország, Ribbeck, berge, Lietzow előrejelzett hullás (Sárneczky Krisztián felfedezése)

Az elmúlt évtizedekben megfigyeltem és műszereimmel rögzítettem számos hold és napfogyatkozást, a Merkúr és Vénusz bolygók átvonulását a Nap előtt, jónéhány jelentős üstököst, a naprendszer bolygóit, számos meteorrajt, sok-sok távoli égitestet, galaxist, csillagködöket. Az amatőr-csillagászat persze nem magányos tevékenység, így az évek során számos hazai és külföldi amatőr és szakcsillagász kollégára, barátra, mentorra, segítőre találtam, közülük is elsőként kiemelném gyermekkori jóbarátomat Papp Istvánt a Telescope Drive Master (TDM), és a hőskori CCD kamera az AMAKAM atyját, továbbá Dr. Bakos Gáspárt, Berkó Ernőt, Dr. Bérczi Szaniszlót, Braskó Sándort, Dr. Csizmadia Szilárdot, Dénes Lajost, Éder Ivánt, különösképpen barátomat Dr. Hegedűs Tibort, Horváth Attilát, Jaczkó Imrét, Jaksy Attilát, Dr. Kereszturi Ákost, Dr. Kiss Lászlót, Kormos Balázst, Prof. Kubovics Imrét, Mádai Attilát, Mizser Attilát, Nádai Lászlót, Rózsa Ferencet, Sári Pált, Szitkay Gábort, Szklenár Tamást és sokan másokat (elnézést az itt nem felsoroltaktól hiszen a névsor hosszú).

A 2019.12.20. és 2020.05.24. között készült Vénusz képsorozatomat a ZWO kameragyártó közösségi oldala  a 2020. év 26. hetének "Hét fotójának" választotta a közönség szavazata alapján.

Publikációs adataim (2024.):

Hazai szak és ismeretterjesztő folyóiratokban cikk és egyéb megjelenés:

Albireo, Meteor (31 cikk), Természet Világa (3 cikk), Élet és Tudomány (2 cikk), www.csillagaszat.hu (13 megjelenés), Facebook „Meteoritok” csoport alapító – posztok száma több száz, több média megjelenés TV-kben, napilapokban.

Külföldi szakcikkek (társszerző):

15 db feletti szakcikk (Central European Geology, Geochimica et cosmochimica acta, Geological Quarterly, Nova Science Publishers, Planetary, and Material Sciences II Conference, Planetary and Space Science, Spectrochimica Acta , stb)

Hazai és külföldi konferenciák, előadások:

• LPSCI Apollo 50th conference, USA Houston (2 poszter előadás)
• IMC, Szerbia, Petnica, poszter előadás
• MTA Geonómiai és Planetológiai Albizottság (3 előadás),
• Magyar Csillagászati Egyesület – 20 felett
• Természettudományi Múzeum (saját kiállítás 1+1), 2 előadás
• ELTE Természetrajzi Múzeum, Kutatók Éjszakája, előadás
• Egyéb előadások meghívott előadóként – 50 felett

Szakmai tagságok, egyéb:

• ALPO (Association of Lunar & Planetary Observers), USA tag
• BME – csillagászati létesítmények, planetáriumok, kupolák szakdolgozatainak külső szakértése
• ELKH Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium – külső közreműködő
• IMCA (International Meteorite Collectors Association), USA – első magyar tag
• GMA (Global Meteorite Association), USA - első magyar tag
• IMO (International Meteor Organization) tag
• Magyar Meteoritikai Társaság, Elnök
• MCSE (Magyar Csillagászati Egyesület) tag, korábban Meteor folyóirat bolygó rovat vezető
• Meteoritical Society, USA tag
• MTA Geonómiai és Planetológiai Albizottság tag
• ESA - EON műholdmegfigyelő projekt, Astrotech Kft.